Sziasztok! Kislányom pont ma 17 hónapos. Amióta megszületett, a férjemmel szép lassan elkezdtünk egymástól eltávolodni.

Családom két nő tagja egy karizmatikus "keresztény" szekta tagjaként megőrült.

Eltávozott, tovább állt egy ismerősöm, nagyon beteg volt.
Érdekes, mikor elmegy egy ismerős, valahogy megérzem, és ilyenkor szoktam kicsit magamba fordulni, kicsit sírosabbá, érzékenyebbé válni.

Férfiak. Nők.
Azaz Mi.
Szerepeink.
Mitől férfi a férfi és mitől nő a nő?
Érezzük, hogy valahogy nem gurul a dolog.
Mikor, hol, kitől tanuljuk e szerepeket?

Sziasztok!

" Nagyon kevés az, ami egy-egy embernek elmondani adatik, és egy érzések és gondolatok jegyében végigélt teljes élet summázata olykor mindenestül belefér egy nyolcsoros költeménybe. "

" nem lehet mindig mindent elviccelődni! asszed engem is megetethetsz mint a többieket??!!
vedd már észre.. "

tényleg mindent elviccelek.
konfliktust biztosan így kezelek.
kritikát is.

Funny, this question people ask me here, when I meet them first: "Jól érzed magad itt Magyarországon?"

They mean: me, as an individual.

I used to answer "Yes sure".

But no, I can not be happy here, when I see how women are treated in this country.
Like an adjuvant, a subaltern, a being "apart" not to be taken too seriously, a commercial good, or a sex pet.

Teljesen állhatatlan vagyok.

Nem is vagyok képes az én saját döntésem követni. Azért, mert utálom engedelmeskedni, és magamnak is.

Következmény: amit mondom és amit csinálok, altalában ellentétesek.

Bizto beteg az, hogy az életet olyan komolytalán veszek.